Futurisztikus épületek, hatalmas üvegfelületek, napelemek, szélkerekek,
mesterséges tavak valamint zöld, zöld és zöld – ez jellemzi
nagyjából Svédország egyik mintaprojektjét. Malmö egykori kikötőjét,
Európában elsőként, öko városnegyeddé alakították.
Úgy tűnik, hogy Svédország talán még Németországnál is előrébb
jár, ha a környezettudatos gondolkodást vizsgáljuk: a közelmúltban
a svéd kormány bejelentette, hogy legkésőbb 2020-ra az ország
teljes mértékben függetlenedni akar a világ kőolajtermelésétől,
energiaigényének 100 százalékát megújuló vagy bioenergiából
kívánja pótolni – atomenergia szóba sem jöhet. Van azonban a
svédeknek egy másik elképzelésük is, amely immár régebb óta
napirenden van, és amelynek megvalósulása immár végső stádiumába
érkezett: Európában elsőként építettek fel egy öko városrészt.
Lepusztult ipari területből ökováros
A projekt közel tíz éve kezdődött,
2001-ben pedig beköltözhettek az első lakók Svédország harmadik
legnépesebb városa, a 270 ezer lakosú Malmö Västra Hamnen
elnevezésű negyedébe. Pedig a városrész a kilencvenes évek
közepén még maga volt a lepusztultság: egy hatalmas elhagyatott
ipari terület szerelőcsarnokokkal, nehézipari komplexumokkal
és egy kísérteties kikötővel, amelyben szellemhajók parkoltak.
Malmö, a nehézipar egykori fellegvára azonban lassan elmozdult
a holtpontról, amelyet az iparág lassú visszaszorulása okozott.
Várostervezők hada dolgozott azon,
mit is lehetne kezdeni a lepusztult területtel. Mivel a „nyugati
kikötő” (ezt jelenti a Västra Hamnen) a városközponthoz igen
közel esik, természetesen olyan negyed kialakítása mellett
döntöttek, amelyben jól megférnek egymás mellett a lakóházak
és az irodák. Mindebből persze nem következett, hogy a tervezőknek
a jövő nemzedékeire gondolva egy ökovárost kellene kialakítaniuk,
ehhez az átlagosnál nagyobb érzékenység is kellett a környezeti
problémák iránt. Az eredmény mindenesetre sokakat meglepett,
kevesen gondolták korábban, hogy egy ökováros nemcsak praktikus
és környezetkímélő, hanem igazán modern, divatos és kényelmes
is lehet.
Trendi és környezettudatos
A projekt vezetői meg voltak győződve
róla, hogy összeegyeztethető a kényelem és a szépség iránti
vágy a környezettudatos gondolkodással. A legjobb példa erre
a lakások légkondicionálása, amelyet ugyanúgy geotermikus
forrásokból oldottak meg, mint ahogy a lakóterek és irodák
fűtését is. A szépség iránt fogékony lakókat a hangulatos
szűk utcák, a színes és kreatív megoldásokat felsorakoztató
lakóházak sora fogadja – mindez persze szigorúan a hagyománytisztelet
jegyében, hiszen a városnegyedet a középkori város mintájára
tervezték újra.
A hagyomány itt tényleg összeér a jövővel.
Az épületek elhelyezése megóvja a városnegyed belső részét
az erős széllökésektől, ráadásul széles utcákra amúgy sincs
szükség, mivel az itt lakók számára minden elérhető biciklivel:
az óvodától az iskoláig, a bevásárlóközponttól az irodaházak
nyújtotta munkalehetőségekig. Az itt lakóknak autóra igazából
csak hétvégén van szükségük, amikor messzebbre mozdulnak ki.
Lakóházanként átlagosan 0,7 garázs jut, ám sokak szerint autóra
egyáltalán nincs szükség: a bioüzemanyaggal működő buszok
olyan jól szervezettek, hogy bárhova pillanatok alatt el lehet
jutni.
Önellátó városrész
Malmö új városrészének azonban a legfontosabb
jellemzője, hogy energiaellátását teljes mértékben helyben
oldották meg. Egy 2 megawatt teljesítményű szélturbina biztosítja
a közel ezer lakás elektromos árammal történő ellátását. A
tervezők a végső kiépülést követően legalább 10 ezer lakás
ellátást vélik megvalósíthatónak a turbinával. A melegvízellátás
jelentős részét a napelemek biztosítják, a fűtést pedig a
föld mélyéről érkező geotermikus hő biztosítja. A lakások
energiaigénye egyébként igen alacsony: a számítások szerint
évente mintegy 105 kWh/m2 energiára van szükségük, amiben
már benne van a nyári légkondicionálás is, amelyet szintén
a földből érkező hidegvíz old meg.
Szelektív hulladékgyűjtés, a csapadékvíz
megfelelő elvezetése és újrahasznosítása, a zöldterületek
maximalizálása, valamint a lakások ablakainak megfelelő elhelyezése
szintén fontos szempont volt a városnegyed tervezésekor. Talán
meglepő, hogy a negyed alól legalább másfél méter mélységben
teljesen kicserélték a földet is, amelynek révén a parkok
fái és növényei teljes mértékben tiszta földből táplálkozhatnak.
Ezen túlmenően előírás volt, hogy a lakóházaknak legalább
10 ún. „zöld pontot” ki kell alakítaniuk: legyen az madárfészek,
virágoskert vagy épp zöldségeskert.
Forrás: www.geographic.hu
Vissza
az előző oldalra
| Az
oldal tetejére
|